Vegyük végig.
A két szám, ami mindent eldönt
A lakossági áram ára ma nem egy ár, hanem kettő. A kedvezményes sávban, ami 2 523 kWh per év, mérési pontonként, bruttó 36 forint körül van egy kilowattóra az általános A1 árszabáson. Ami efölött megy, az már bruttó 70,1 Ft/kWh.
Ez majdnem kétszeres különbség, és ezért nem mindegy, hol tartasz a saját fogyasztásoddal. A 2 523 kWh havonta nagyjából 210 kWh-nak felel meg. Egy átlagos háztartás fűtés nélkül évi 1 800 és 2 800 kWh között fogyaszt. Vagyis a klímával megtermelt hő nagy része tipikusan már a drága sávba esik, hacsak nincs napelem a tetőn.
Ezt érdemes először tisztázni magaddal: nézd meg a legutóbbi elszámoló számládon az éves fogyasztást. Ha 2 000 kWh alatt vagy, van mozgástered. Ha 2 500 fölött, akkor minden további kilowattóra 70 forint.
Hány kilowattóra áramot eszik meg a fűtés?
A klíma nem állít elő hőt, hanem áthozza kintről. Ezért tud 1 kWh áramból 3-5 kWh hőt adni. Ezt az arányt méri a SCOP érték, ami a mai, fűtésre készült készülékeknél 4,2 és 5,1 között van, egy 2012-es alapmodellnél viszont 3,2 körül. A részletek itt: mit jelent a SEER, SCOP, EER és COP.
A képlet innen egyszerű: éves hőigény osztva a SCOP-pal, az eredmény szorozva az áram árával.
Egy szoba temperálása, 30 m²
Jól szigetelt lakásban egy ekkora tér szezonális hőigénye 1 100-1 300 kWh. Egy 3,5 kW-os, fűtésre optimalizált géppel, 4,3-as SCOP-pal ez körülbelül 280 kWh áram.
Kedvezményes sávban ez 10 000 forint az egész szezonra. A drága sávban 19-20 ezer. Mindkettő nevetségesen kevés bármi máshoz képest, és ezért van az, hogy az emberek ezt a fajta használatot imádják: a nappali estére meleg lesz, a többi szobát a régi rendszer tartja.
Egy 65 m²-es panel- vagy társasházi lakás
Itt a szomszédok is fűtenek, a hőigény ezért alacsony, jellemzően 4 500-5 500 kWh szezononként. Multi rendszerrel, két beltérivel, 4,2-es SCOP-pal ez nagyjából 1 200 kWh áram.
Ha az alapfogyasztásod 1 500 kWh, akkor 1 000 kWh még belefér a kedvezményes sávba, a maradék 700 nem. Így a szezon kb. 85 ezer forint. Ha viszont a teljes mennyiség a drága sávba csúszik, 84 ezer helyett már 130 ezer közelében jársz. Ugyanaz a gép, ugyanaz a lakás, a különbséget kizárólag a sávhatár okozza.
120 m²-es családi ház teljes fűtése
Itt jönnek elő az igazi számok. Egy közepesen szigetelt, 120 négyzetméteres ház szezonális hőigénye 11 000-13 000 kWh körül van. Multi split rendszerrel, valósághű 4,0-s szezonális hatásfokkal ez 3 000 kWh áram körül alakul.
Mivel a háztartás alapfogyasztása már önmagában kiviszi a kedvezményes keretet, ez a 3 000 kWh gyakorlatilag teljes egészében 70,1 forinttal számol: nagyjából 210 ezer forint egy fűtési szezonra.
Akkor mikor éri meg mégis?
Négy helyzetben egyértelműen jobban jársz vele.
Az átmeneti szezonban. Októberben és márciusban, plusz 8-12 fokos külső hőmérsékletnél a klíma hatásfoka a legjobb, 5 körüli. Ilyenkor ez a legolcsóbb fűtés Magyarországon, olcsóbb a gáznál is. Aki csak ezt a két hónapot fedi le vele, és a hideg közepén gázzal fűt, az a legjobb konstrukciót választotta.
Ha drága a gáz. Villanykazánhoz, olajradiátorhoz, infrapanelhez képest a klíma harmad-negyed annyi áramot eszik ugyanazért a hőért, mert azok 1 kWh áramból 1 kWh hőt adnak, a klíma négyet. Az összehasonlítást itt részleteztük: a legköltséghatékonyabb elektromos fűtés.
Ha van napelem. Ez a legfontosabb pont. Saját termelésű árammal a fenti 210 ezer forintos példa is más képet mutat, mert nem 70 forintos kilowattórákkal számolsz. Tárolóval kiegészítve az esti fűtési csúcs is a saját energiádból megy. A 2026-os Otthoni Energiatároló Program pont ezt támogatja, legfeljebb 2,5 millió forinttal.
Ha ritkán használt ingatlanról van szó. Nyaraló, hétvégi ház, vendégház: távolról bekapcsolható, fagymentesen tartja a házat, és nincs benne víz, ami elfagyhatna. Erről külön írtunk: temperáló fűtés nyaralókban.
Amivel a legtöbben elrontják
A fenti számok mind arra vonatkoznak, hogy a gép folyamatosan, alacsony fordulaton tartja a hőfokot. Aki reggel kikapcsolja, este 28 fokra ráindítja és a maximumon fűt fel, az a gépet a legrosszabb hatásfokú tartományban járatja, és simán elmehet 40 százalékkal többe ugyanaz a komfort.
A második klasszikus hiba a lamella iránya: fűtésnél lefelé kell állítani. Felfelé fújva a meleg megáll a plafon alatt, a termosztát elégedett, te meg fázol.
A harmadik a rosszul méretezett gép. Nyáron hűtésre méretezett, kicsi klíma télen a maximumán zúg, és nem hozza a szükséges hőt. Fűtésre általában nagyobb teljesítmény kell ugyanabba a térbe. A fűtésre kifejezetten alkalmas modelleket itt gyűjtöttük össze: fűtésre optimalizált klímák.
Kérdezz-felelek
Mennyivel emeli meg a villanyszámlát a klímafűtés?
Egy szoba temperálása szezononként 10-20 ezer forintot jelent, egy lakás teljes fűtése 85-130 ezret, egy 120 négyzetméteres ház 200 ezer forint körüli tételt. A tartomány azért ilyen széles, mert a kedvezményes 2 523 kWh-s sávhatár átlépése után duplájára ugrik a kilowattóra ára.
Meddig tud fűteni a klíma, mennyi fokig?
A fűtésre optimalizált készülékek mínusz 15-20 fokig üzemelnek, és mínusz 7 foknál még a névleges teljesítményük 70-80 százalékát hozzák. A régebbi, alapkategóriás modellek mínusz 5 fok alatt gyakorlatilag használhatatlanok fűtésre.
Megéri klímával kiváltani a gázkazánt?
Napelem nélkül, kedvezményes gázáron jellemzően nem, a gáz ma is olcsóbb marad. Napelemmel, főleg tárolóval együtt viszont igen, és ilyenkor a gázórát is meg lehet szüntetni az alapdíjjal együtt. Aki teljes rendszert cserél, annak érdemes a levegő-víz megoldásokat is megnézni: hőszivattyúk.
Melyik klíma a legolcsóbb üzemű fűtésre?
Az, aminek a legmagasabb a SCOP értéke és a mérete illik a térhez. 4,6 fölötti SCOP-nál már jó gépről beszélünk.
Éjszakára ki kell kapcsolni?
Nem. Éjszakára 2-3 fokkal visszavéve, folyamatos üzemben tartva olcsóbb, mint reggel nulláról felfűteni a kihűlt házat.
Az itt szereplő összegek számított átlagértékek, nem árajánlatok. A tényleges fogyasztás és költség háztól függően jelentősen eltérhet: befolyásolja a szigetelés és a nyílászárók állapota, az épület tájolása és fekvése, a beállított belső hőmérséklet, a szellőztetési szokások, az adott tél időjárása, a klíma típusa, kora és mérete, valamint hogy a saját éves fogyasztásod hol tart a kedvezményes sávhatárhoz képest. A számok a 2026. szeptemberi árakkal készültek, ezek később változhatnak. Pontos képet csak a saját fogyasztási adataid alapján lehet adni.