Klímával fűteni egész télen? – Előnyök, hátrányok és szakértői tanácsok

Hogyan működik a klímás fűtés?

A fűtésre optimalizált klímák hőszivattyús elven működnek, ami azt jelenti, hogy nem közvetlenül állítanak elő hőt, hanem a kinti levegő hőtartalmát hasznosítják és azt szállítják be a lakásba. Emiatt sokkal hatékonyabbak lehetnek, mint a hagyományos elektromos fűtőberendezések, hiszen 1 kW villamos energiából akár 3-4 kW hőenergiát is képesek előállítani. Ez az úgynevezett COP érték, ami jól mutatja, mennyire energiahatékony a készülék.

Megéri-e egész télen klímával fűteni?

Az, hogy valóban érdemes-e teljes egészében klímára bízni a fűtést, több tényezőtől függ. Elsősorban az otthon szigeteltsége, a klíma típusa és a helyi időjárás a meghatározó. Magyarország éghajlatán, ahol a téli hónapokban általában -5 és +5 °C közötti a hőmérséklet, egy jó minőségű, fűtésre optimalizált klíma gond nélkül ellátja a fűtési feladatot. Ha azonban tartósan -10 °C vagy annál hidegebb van, a hatékonyság csökkenhet, és előfordulhat, hogy a készülék nem biztosít elegendő hőmennyiséget.

Ilyen esetekben célszerű lehet a klímát fő fűtési módként használni, de tartani egy alternatív megoldást – például gázkazánt, vegyes tüzelést vagy elektromos radiátort – kiegészítésként.

Mennyibe kerül klímával fűteni?

A klímás fűtés egyik legnagyobb vonzereje a kedvező üzemeltetési költség. Mivel a készülék többszörös hőenergiát állít elő a felhasznált áramhoz képest, a számlák kedvezőbbek lehetnek, mint gázfűtés vagy központi elektromos fűtés esetén. Ha valaki H-tarifás mérőórát is igényel – amely fűtési szezonban kedvezményes áramdíjat biztosít –, akkor a klímás fűtés még inkább költséghatékonnyá válhat.

Egy 50–60 négyzetméteres, jól szigetelt lakás esetében akár havi 20–30 ezer forintból kifűthető a téli hónap klímával, míg ugyanez gázfűtéssel sokszor drágább lehet a rezsiemelkedések után.

Komfort és egészség szempontjai

Sokan aggódnak, hogy a klímával való fűtés huzatérzetet okoz vagy kiszárítja a levegőt. Ez részben igaz lehet, ha a készüléket nem megfelelően használják. Azonban a korszerű inverteres klímák már képesek finoman, huzatmentesen keringetni a levegőt, és a párátlanító funkcióval sem kell túlzásba esni, ha fűtésre használjuk. A rendszeres szűrőtisztítás viszont elengedhetetlen, különösen télen, amikor folyamatosan üzemel a berendezés.

Mikor elég kiegészítő fűtésnek a klíma?

Ha egy nagyobb családi házról van szó, ahol több helyiséget kell melegen tartani, és nem mindenhová van telepítve beltéri egység, akkor a klíma inkább kiegészítő megoldás lehet. Ugyanez érvényes akkor is, ha a ház szigetelése gyenge, vagy ha az adott készülék nem alkalmas nagy hidegben való hatékony működésre.

Ebben az esetben érdemes a klímát átmeneti időszakokban – ősszel és tavasszal – fő fűtésként használni, a téli leghidegebb hónapokra pedig megtartani a hagyományos fűtési rendszert.

Egész télen vagy csak részben?

A kérdésre nincs mindenkire érvényes válasz, de általánosságban elmondható:

• Egy kisebb, jól szigetelt lakásban vagy modern házban megéri egész télen klímával fűteni, különösen H-tarifával.

• Egy nagyobb családi házban, gyengébb szigeteléssel inkább kiegészítő fűtésként ajánlott, főleg a legzordabb téli időszakban.

A klímás fűtés tehát hosszú távon költséghatékony és kényelmes megoldás lehet, de a beruházás előtt mindig érdemes szakemberrel egyeztetni, hogy az adott ingatlan adottságaihoz milyen készülék illeszkedik leginkább.