A modern inverteres klímák többsége rendelkezik párátlanító üzemmóddal, ám ezt a funkciót a legtöbben alig vagy egyáltalán nem használják. Pedig a klíma természetes működéséből adódóan képes kivonni nedvességet a levegőből. A kérdés az, hogy ez a teljesítmény elegendő-e egy párásodó lakásban, vagy bizonyos helyzetekben mindenképp külön párátlanítóra van szükség.
A klíma párátlanító üzemmódja lényegében a hűtési folyamat „finomított” változata. Amikor a levegő áthalad a hideg hőcserélőn, a páratartalom lecsapódik, majd eltávozik a kondenzvíz-elvezetőn keresztül. Ez azt jelenti, hogy minden klíma képes párátlanítani, de nem azonos hatékonysággal.
A klíma párátlanító funkciója akkor elegendő, ha a páratartalom csak időszakosan emelkedik meg, például esős napokon vagy főzés, fürdés után. Ha egy alapvetően szárazabb lakásról beszélünk, ahol a párásság csak ritkán lépi túl a 60%-ot, akkor a klíma tökéletesen képes fenntartani az ideális tartományt. Ilyen esetben felesleges külön párátlanítót vásárolni, hiszen a klíma hatékonyan kezeli a könnyebb terhelést.
A klímás párátlanítás különösen jól működik a kisebb alapterületű helyiségekben és olyan lakásokban, ahol a hőszigetelés és a szellőzés egyensúlya megfelelő. Egy modern Gree, Midea vagy LG inverteres klíma például gond nélkül kontrollálja a párát akár 1-2 óra működés alatt is.
A probléma ott kezdődik, amikor nem csupán időszakos, hanem tartós páratöbblet jelentkezik az otthonban. Ha a falak hűvösek, a lakás túl jól szigetelt, a nyílászárók kevés levegőt engednek át, vagy alagsori, földszinti helyiségről van szó, a páratartalom rendszeresen 70-80% fölé emelkedhet. Ilyenkor a klíma párátlanító üzemmódja már kevés.
A dedikált párátlanítók jóval nagyobb mennyiségben képesek vizet kivonni a levegőből, akár napi 10–20 liter vizet is, míg egy klíma tipikusan ennek csak a töredékét tudja. A párás, nyirkos falak, a páralecsapódás az ablakokon, a kellemetlen dohos szag vagy a penész folyamatos visszatérése egyértelmű jele annak, hogy a lakás páratartalma tartósan túl magas, és ilyenkor a klíma már nem tudja felvenni a versenyt a párátlanító géppel.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a klíma párátlanító üzemmódban csökkenti a hűtési teljesítményét, így a helyiség hőmérséklete is változhat. Télen pedig a klíma párátlanítása eleve korlátozott, mert hideg levegő befújása nélkül nem tudja megfelelően kivonni a párát. A párátlanítók azonban 5–35 °C között is hatékonyak, az év bármely szakában.
Ha a lakás hőszigetelése és szellőzése megfelelő, a páratartalom csak időszakosan ugrik meg, és nincsenek penészfoltok vagy nedves falak, a klíma párátlanító funkciója több mint elegendő. Ilyenkor egy jó minőségű inverteres készülék hatékonyan rendben tartja a levegőt, ráadásul energiatakarékosabban, mint egy külön párátlanító.
Ha azonban tartósan nedves, hideg falakkal, rossz szellőzéssel vagy alagsori helyiséggel van dolgod, a klíma csak részben tud segíteni, és ilyenkor mindenképpen szükség van egy dedikált párátlanítóra. Ez a két berendezés kiegészíti egymást, és együtt képesek a páratartalmat stabil, egészséges szinten tartani.
A klímák párátlanító funkciója valóban egy kevésbé ismert, mégis nagyon hasznos tulajdonság. Egy jól megválasztott készülék rengeteget segíthet a mindennapi páratartalom kezelésében, és sok esetben feleslegessé teszi a külön párátlanítót. De fontos tudni, hogy a klímák teljesítménye korlátozott, és ha a problémák már látható jelekben is jelentkeznek – például penészben –, akkor a párátlanító gép nem luxus, hanem szükségszerű eszköz.
A lényeg tehát az, hogy a lakás adottságai alapján dönts: ha csak enyhe páratöbblet van, elég a klíma, de ha tartós a nedvesség, a külön párátlanító a biztos megoldás. Így a lakásod levegője egészségesebb, frissebb lesz, te pedig nyugodtabban élsz egy olyan környezetben, ahol a páratartalom végre kontroll alatt van.
