Az optimális beállítás azonban erősen eltér nyáron és télen, főleg akkor, ha fűtésre is használod a klímát. A két üzemmód másképp viselkedik, más hőérzetet ad, így teljesen más logikával érdemes megközelíteni.
A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy nyáron a klíma optimális beállítása 24–26 °C között van. Ez az a tartomány, amely mellett a legtöbb ember komfortosan érzi magát anélkül, hogy sokkot kapna, amikor kilép a kinti 30–35 °C hőségbe. A túl hidegre állított klíma nemcsak feleslegesen drága, hanem egészségücsnek is veszélyes lehet, hiszen a hirtelen hőmérsékletkülönbség megterheli a szervezetet, gyulladást és megfázás-szerű tüneteket okozhat.
Egy jól méretezett, megfelelően telepített inverteres készülék könnyedén tartja ezt a hőmérsékletet órákon át úgy, hogy közben alacsony fordulaton működik. Ez a folyamatos, de visszafogott működés sokkal kevesebb energiát fogyaszt, mint ha 20–21 °C-ra hűtenél, mert ilyenkor a klíma folyamatosan magas teljesítményre kényszerülne.
Nyáron különösen fontos figyelni arra, hogy a beszűrődő napsütés mennyire melegíti fel a lakást. Egy délre néző nappaliban ugyanaz a 25 °C teljesen más hőérzetet adhat, mint egy árnyékosabb helyiségben. A klímát ezért úgy érdemes használni, hogy ne a leghidegebbet célozza meg, hanem egy stabil, élhető beltéri mikroklímát.
Az utóbbi években egyre többen váltják ki részben vagy teljesen a hagyományos fűtési rendszert fűtésre optimalizált klímával. Télen azonban egészen más a helyzet, mert a hőérzetünket a padló hőmérséklete, a huzat, a légmozgás és a páratartalom is erősen befolyásolja.
Egy klímával fűtött helyiségben általában 21–23 °C közötti beállítás adja a legjobb komfortot. Ez elsőre meglepő lehet azoknak, akik radiátoros vagy padlófűtéses otthonhoz szoktak, ahol 22–24 °C az általános. A klíma melege ugyanis gyorsabban eljut a helyiség minden pontjára, folyamatos légkeverést csinál, így alacsonyabb hőfokon is ugyanolyan meleg érzetet ad.
Télen sokan panaszkodnak arra, hogy a klíma „huzatosnak tűnik”. Ezt jól beállított légtereléssel könnyen lehet korrigálni: a meleg levegőt felfelé, a mennyezet irányába érdemes fújni, onnan pedig halkan visszakeveredik. Ha túl erős légáramot érzel, az nem a hőfok hibája, hanem a ventilátor túl magasra állítása, érdemes automatára vagy alacsony fokozatra tenni.
Fontos tudni, hogy a klímával fűtés közben a levegő páratartalma is csökken. Ha tartósan 40% alá esik, hidegebbnek érezheted a levegőt, ezért ilyenkor érdemes párásítót használni, hogy a 45–55%-os tartományt megtartsd. Így a 21–22 °C is kifejezetten kellemesnek érződik.
Akár nyáron, akár télen használod a klímát, az energiatakarékosság és a komfortérzet nem egymás ellensége. A modern inverteres berendezések kifejezetten akkor működnek a legolcsóbban, ha kis teljesítményen folyamatosan dolgoznak. Ezért érdemes a klímát nem teljesen kikapcsolni, hanem stabil hőfokon hagyni, főleg hőség- vagy hidegfrontok idején.
A legnagyobb energiamegtakarítást az hozza, ha a kültéri egységnek nem kell gyakran indulnia és leállnia. Ha nyáron 25–26 °C-on tartod a lakást, vagy télen 21–22 °C-on, a klíma végig alacsony fordulaton tud üzemelni, ami akár 30–40%-kal is csökkentheti a fogyasztását.
A klíma ideális beállítása nyáron és télen teljesen eltér, de az alapelvek azonosak: ne a szélsőségeket célozd, hanem egy olyan hőmérsékletet, amit a tested is komfortosnak érez, és amit a klímád is gazdaságosan tud tartani.
Nyáron a 24–26 °C az arany középút, ami friss és hűvös levegőt ad felesleges energiapazarlás nélkül. Télen a 21–23 °C a megfelelő, amely meleg érzetet biztosít és segít elkerülni a túlfűtést. Így a klímád energiatakarékosan működik, te pedig megteremted azt az otthoni komfortot, amelyben egész évben jól érzed magad anélkül, hogy meghűlnél vagy magas villanyszámlát kapnál.
A fűtésre optimalizált klíma a leggyakoribb, légkondikkal kapcsolatos negatív felvetésekre válaszként szolgál. Hiszen a legtöbben azért nem ruháznak be az enyhülést hozó készüléktípusra, mert mit kezdjenek vele tavasszal, ősszel és télen?
